Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Megfelelõ ember, kényes feladatra Versenyképes a magyar marketinges képzés, Kreatív, 2006. szeptember 14. A cégek elégedettek a felsõoktatásból kikerült marketingesek elméleti ismereteivel. A szükséges gyakorlati tudást belsõ képzéseken adják át az új munkatársaknak. „Csapatjátékosra van szükségünk, aki képes együttmûködni az ügyféllel és jövendõ munkatársaival. Legyen érdeklõdõ, nyitott, motivált, önálló. Legyen jó a fellépése, legyen magabiztos, adja el magát nekem, mert akkor elhiszem, hogy a terméket is el tudja majd adni a fogyasztónak” – összegezte Mezriczky László, a Hewlett Packard (HP) marketingigazgatója, hogy elsõsorban mit vár el egy kezdõtõl. Véleménye nem egyedi: az idézett mondatokat szinte bármelyik általunk megkérdezett szakember mondhatta volna, a nagyobb cégek elvárásai meglehetõsen hasonlónak tûnnek. A marketinges oktatásról ugyancsak meglepõen egybehangzó gondolatokat hallottunk a vállalatok képviselõitõl. Míg korábban közhelyszámba ment, hogy a marketinges képzések nem megfelelõek, mostanra – úgy tûnik – a hazai egyetemek és fõiskolák felzárkóztak az igényekhez – a Kreatív által megkérdezett marketinges döntéshozók legalábbis ezt állították. Szerintük a legfontosabb elméleti tudást megadja az iskola, a gyakorlatot pedig úgyis munka közben sajátítják el az újoncok. A tapasztalatok átvételét és feldolgozását mindenhol külön tréningek sorával segítik. Eközben persze az iskolák is tenni akarnak a gyakorlatiasabb képzésért: vállalati gyakorlati idõvel egészítik ki a tananyagot, és idõrõl idõre a szakmában dolgozó elõadókat hívnak kurzusokat tartani. Készen vannak „Kész kis menedzserekkel találkozunk, akik akár angolul is kiválóan tudnak prezentálni, ha arra van szükség” – mondta Tengerdi Laura, az Unilever marketingmenedzsere, aki szerint az elmúlt években folyamatosan javult az iskolából kikerülõ marketingesek szakmai színvonala. Az egyetemi vagy fõiskolai képzést mindenhol alapelvárásnak tekintik a marketinges jelöltek kiválasztásánál. „Az új munkatársnak legyenek marketinges ismeretei, tudjon angolul” – sorolták azokat a tényezõket, amelyet minden jelölttõl elvárnak. A gyakorlati tudás azonban a kezdõknek kínált állásoknál nem követelmény, és tapasztalataink szerint egyre több helyen alkalmaznak szívesen pályakezdõket. Általános nézet szerint a szakmát a cégnél, a „terepen” kell és lehet megtanulni. A legtöbb vállalatnak megvan a saját eljárása arra, hogyan nevelje ki marketinges munkatársait, így a korábbi rossz beidegzõdések csak nehezíthetik a beilleszkedést. Ezért sokszor éppen hogy hátránynak és nem elõnynek tekintik a néhány hónapos vagy akár a több éves gyakorlatot is. Ettõl függetlenül a képzéssel foglalkozó felsõoktatás intézmények próbálkoznak a tanmenet gyakorlatiasításával. A Pécsi Tudományegyetem marketingtanszékén például nincs ugyan kötelezõ szakmai gyakorlat, de a hallgatókat azzal segítik a praktikus ismeretek megszerzésében, hogy idõrõl idõre cégvezetõk tartanak nekik elõadásokat, és sokszor a különbözõ kurzusok során megoldandó feladatokat is õk jelölik ki és kérik számon. Valamivel többre vállalkoztak a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE), ahol egy gyakorló vezetõkbõl álló tanácsadó testületet hoztak létre, amelynek tagjai részt vesznek az államvizsgákon is. A gyakorlathoz legközelebbi képzés a megkérdezettek szakemberek szerint az International Business Schoolban (IBS) folyik, ahol a hallgatóknak egy teljes évet kell vállalati környezetben, gyakorlaton eltölteniük. Aktívak a cégek Az utóbbi idõben a vállalatok is felismerték: jól járnak, ha segítenek a gyakorlati tudást elõtérbe helyezõ felsõoktatási intézményeknek, és egyre többen jelentek meg egyetemi és fõiskolai gyakorlatok lebonyolítójaként. Így nem kell a frissen végzettek közül kimazsolázni a számukra értékes embereket, hanem már a kötelezõ gyakorlat alatt kiderülhet, hogy kit érdemes már az oktatás évei alatt magukhoz láncolni. A HP például egy éve indította el Mentor névre keresztelt programját, amelynek keretében tizenkét végzõs egyetemistának – közülük egy marketingesnek – ajánlanak fel munkalehetõséget a cégnél. Általában az egyetemisták is felismerték: a karrierépítést már az iskola utolsó évei alatt el kell kezdeni. A BCE egyik oktatója szerint a tanulók fele ma már az egyetemi idõszak második felében megpróbál elhelyezkedni. A IBS egy nemrégiben végzett felmérésébõl az derült ki, hogy az intézmény diákjainak hatvan százaléka azon a munkahelyen kezd dolgozni, ahol szakmai gyakorlatát töltötte. A legtöbb nagycég természetesen a már felvett, egy ideje gyakornokként kipróbált munkatársak további szellemi épülését sem bízza a véletlenre. Sok cégnél az újoncokat azonnal néhány napos, alapfokú képzésre iskolázzák be. Ezután jönnek a kategóriánkénti képzések, például az Unilevernél a jégkrémekkel foglalkozók esetében az egyszerre tréfás és vonzó nevû, egyhetes Ice Cream Academy. A felsõbb szinteken dolgozók regionális vagy európai tréningeken is részt vesznek. A belsõ képzéseket a HP-nál – vélhetõen idõ- és költségtakarékossági megfontolásokból – ma már nagy arányban az interneten bonyolítják, évente három-négy alkalommal, két-három órában. Az érdeklõdés óriási A felsõoktatási szakmai színvonal javulásának egyik oka, hogy évek óta folyamatosan nõ az érdeklõdés a marketinges szakmák iránt. Idén például a BCE kereskedelmi és marketingszakára nappali tagozaton a maximális 144-bõl 140 pont kellett a bejutáshoz az államilag finanszírozott képzésbe.  Nem sokkal maradt el az érdeklõdés az egyéb iskolákban sem, miközben a legtöbb fizetõs képzés iránt is jelentõs a kereslet. A marketinges állások népszerûsége töretlen, bár a túljelentkezés mértéke az elmúlt idõben kissé visszaesett. Két évvel ezelõtt egy álláshirdetésre átlagosan kétszázan jelentkeztek, míg ma már csak hatvan-nyolcvan jelölt próbálkozik – magyarázta Visegrádi Tamás, a PSP-Siklóssy fejvadászcég ügyvezetõ igazgatója. A megkérdezett döntéshozóknak azért továbbra is van kik közül választaniuk. „Az Sta Travelnél az elmúlt másfél évben három álláshirdetésre négyszázan jelentkeztek, és a felének megvolt a szükséges végzettsége és nyelvtudása is” – mutatott rá a túlképzés jeleire Hajdú Attila, a cég vezetõje. Az elérhetõ állások számát némiképpen növeli a mostanában jellemzõ, a korábbinál nagyobb elvándorlás a különbözõ marketinges munkakörökbõl, különös tekintettel a céges szamárlétra alsóbb és középsõ szintjeire. „A fiatalok nehezen tudják kivárni, amíg marketingasszisztensbõl marketingmenedzserek lesznek” – fogalmazott Tengerdi Laura. Ennek hátterében az áll, hogy a rendszerváltás után a vezetõi pozíciókat tapasztaltabb, gyakran külföldi munkatársak töltötték be, az õ helyükre léphettek a fiatal hazai szakemberek, elõkészítve ezzel a helyet a mögöttük jövõ generációnak. A gyors elõrelépés esélyét az is növelte, hogy számos cég folyamatos terjeszkedéssel újabb betölthetõ pozíciókat hozott létre. Mára ez a dinamikus növekedés lelassult, ennek következtében lassabban lehet lépkedni a ranglétrán. Míg régebben két-három év alatt beérett egy elõléptetés, mostanra ez az idõ négy-öt év. Ez sokakat frusztrál, és a cég vagy akár a szakterület elhagyására is késztethet. Mindez hosszabb távon a képzések körét is átalakíthatja, mivel a munkaerõ-piaci kereslet csökkenésével nyilván a szakok iránti érdeklõdés is visszaesik valamelyest. Az intézmények elõtt jelenleg azonban egy bonyolultabb feladat áll: a képzéseket a Magyarország által is aláírt Bolognai Nyilatkozat értelmében át kell alakítani a megállapodásban vállalt kritériumoknak megfelelõre. Hogy mindez milyen ütemben zajlik, és hogyan érinti majd a marketinges képzések körét, egyelõre nem tudni, annyi azonban biztos, hogy ezen a területen is bevezetik a kétszintû diploma rendszerét. Hogy a változásokból mit profitálnak majd az egyetemek, a hallgatók, illetve a piaci szereplõk, néhány év múlva elválik. Bologna elõtt és után Bár a cégek nem igénylik a változtatást, mégis elkerülhetetlen, hiszen a magyar felsõoktatás az úgynevezett Bolognai Nyilatkozat nevû dokumentum aláírásával vállalt kötelezettségének megfelelõen még az idén áttér az egymásra épülõ alap-, illetve mesterképzésen alapuló rendszerre. A Bolognai Nyilatkozatot 1999-ben szentesítették az egységes és átjárható európai felsõoktatási rendszer megteremtése érdekében. Azóta folyamatosan csatlakoznak hozzá újabb és újabb államok, jelenleg 33 ország írta alá. Ebben a rendszerben a képzés elsõ ciklusában résztvevõk úgynevezett B.S. (Bachelor of Science) vagy B. A. (Bachelor of Art) diplomát kapnak. Ez a mai hazai fõiskolai képzésnél valamivel több elméleti, az egyetemi képzés elsõ három événél pedig több gyakorlati tudást ad. Ezt a fázist egy kötelezõ gyakorlat egészíti ki. Bauer András, a Budapesti Corvinus Egyetem marketingtanszékének vezetõje úgy véli, a bachelorciklus végén a hallgatók átfogó üzleti ismeretei vélhetõen a mai, idõarányosan hasonló szintûnél alacsonyabbak lesznek, ugyanakkor a rendszer a korábbinál jobban fejleszt majd olyan kompetenciákat, mint például a kommunikáció és a prezentálás. Az alapképzés után a hallgatók egy része mesterképzésen tanulhat tovább, amely az elõbbinél mélyebb ismereteket ad, továbbá szakképzõ és kutatási programokat is tartalmaz. A marketingoktatás területén még csak alakuló mesterképzésben a megjelennek majd a kimondottan menedzseri tárgyak is. Az alapszakról a továbblépés nem automatikus: a mesterszakot indító felsõoktatási intézmény felvételit írhat ki. Akinek a mesteri cím sem elég, folytathatja a tanulást a már komoly tudományos karrier felé is utat nyitni képes doktori képzésben. Vámos Éva Megfelelõ ember, kényes feladatra, Versenyképes a magyar marketinges képzés, Kreatív, 2006. szeptember 14.